Rend motiváció

Társadalmi rend

A rend általánosságban jog, szokás, szabályok és erkölcsi normák rendszere, társadalmi konvenciók összessége. A rend fogalma a társadalomtudományokban is rengeteg értelmezésben fordul elő, a különböző nyelvek sok renddel kapcsolatos fogalmat használnak. A renddel összefüggésben álló fogalmak pl., stabil, kiszámítható és békés biztonságos. Hume híres munkájában, a Dialogues Concerning Natural Religion, amely 1779-ben jelent meg, azt hangsúlyozta, hogy különféle rendek léteznek (a növényvilág, a ház, a közösség, a gondolkodás rendje), valószínűleg van egy felsőbb rend is, ami nem biztos, hogy ez minden rend esetében így van.

Sok bölcselő és uralkodó törekedett valamilyen rend kialakítására társadalmi szinten. Az első átfogóbb leírás az Ószövetségben található erről. A társadalmi rend a rend fogalom érdekeket, értékeket fejez ki, s ezek alapján szorosan kötődik a fennálló hatalmi viszonyokhoz, uralkodó eszmékhez, illetve az ezekkel való szembenálláshoz.

A rend egy másik aspektusból való megközelítése, valamilyen rendszer vagy szerkezet tagjai közötti viszonyokat szabályozó tényezők összessége. A rend és rendetlenség ciklusaiban megfigyelt rendszerességre Adam Smith hívta fel elsők közölt a figyelmet. Szerinte adva van egy alapvető természetes rend, amelyik az ösztönös önérdekre alapozott emberi magatartásra épül, és legjobban a természetes szabadságon keresztül érvényesül.

A rend, mint az állami hatalom rendjének vizsgálata további fontos megközelítés. A rend ebben az értelmezésben azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek keretében az egyének, az intézmények és szervezetek közös ügyeiket menedzselik oly módon, hogy a közös és ellentétes érdekeket és nézeteket egymással összeférhetővé tegyék és megfelelő módon kezelni tudják a társadalmi konfliktusokat.

A társadalmi egyéni és kultúrák közötti rend összefüggéseit az Értékrendek párbeszéde című munkájában Shalom Schwartz kutatta. 20 országra, 5 kontinensre, 13 nyelvre, és 8 nagy vallásra kiterjedő empirikus kutatással. Az izraeli kutató feltételezte, hogy az aktuálisan elfogadott értékeknek összhangban kell állniuk a biológiai, társadalmi, túlélési szükségletekkel. Kutatása eredményeképpen több olyan értéket talált, ami jelen van minden vizsgált kultúrában. Ezek béke, bölcsesség, szépség, természetszeretet, egyenlőség, belső harmónia, szociális igazság, a tradicionalitás, a konformitás, a biztonság, a hatalom, teljesítmény, a hedonizmus, az önállóság. Mindez az emberiség alap értékrend szerkezetének egyetemességére utal, ami nem zárja ki a viszonylagos fontosságukból fakadó különbségeket. Az elméleti modelltől a vizsgáltak közül leginkább a kínai tanítók mintája tért el azzal a három egyedi érték típussal, ami a kultúrájukból fakad. Ezek a társadalmi harmónia, az erényes kapcsolattartás, és a személyes és emberek közötti harmónia. A kutatásban a saját érték preferenciákat összevetve a kulturális értékrenddel azt tapasztalták, hogy nincs nagymértékű eltérés a kettő között, inkább rétegződő eltéréseket találtak adott kultúrákon belül, amik viszont kiegyenlítették egymást.

Schwartz professzor kutatásai rámutattak arra, hogy az egyéni értékrend és a világról alkotott rendünk képe egyrészt egyetemesen meghatározott, másrészt igazodik ahhoz a környezethez, amiben élünk.

Személyes életünk és terünk rendje

Minden egészséges ember végigmegy azon az életcikluson, ami a gyermek-felnőtt és időskor fejlődési ciklusaiban van jelen. Minden embernek van napi, heti, havi, éves rendje. Ennek gyönyörű példái azok a népszokások, amik igazodási pontot adtak az embereknek abban a tekintetben, hogy mikor minek van itt az ideje. A tavaszi, nyári őszi téli tennivalók és ünnepek biztonságot adtak az embereknek, hiszen megadták a szokások rendjét, ami alapja volt a személyes és mikrokörnyezeti biztonságuknak is. Ezek a szokások egyrészt az egyetemes rend útját követték, másrészt annak a közösségnek, tájegységnek a rendjét, amiben az élet a szokásokhoz igazodva zajlott.

Polcz Alaine: Rend és rendetlenség című munkájában a közösség és az otthon rendjével foglalkozik, és rámutat azokra a segítő és gátló tényezőkre, amik a rend és rendetlenség okozói lehetnek a mikrokörnyezetünkben. Munkájában feltárja, hogy a rend ellentéte nem a rendetlenség, hanem a káosz, és az emberek rendhez való viszonya nemcsak tanult dolog. Vannak alapvetően rendes vagy rendetlen emberek, de életük során változhatnak, függően a mikrokörnyezetbe belépő emberek habitusától és a körülményektől.

Személyes értékrend

Akár egyénenként, de az adott közösség, osztály, család, társadalom szerves tagjaként bizonyos értékeket képviselünk. Az általunk fontosnak tartott értékek, határozzák meg mindennapi cselekvéseinket, életvitelünket, döntéseinket vagy másokhoz való viszonyulásunkat.

Egyfajta struktúrát visz az egyén életébe, erőket mozgósít és ezáltal az egyént és a csoportot célok felé ösztönzi. Mint az eddigiekből is látszik az értékrend közösségi alapokon, normákon nyugszik, és életünk vezérelvét jelenti. Természetes következmény, hogy a társadalmi, családi minták nevelés által belénk táplált értékrendjéhez a saját szűrőnkön keresztül viszonyulunk. Igaz ez a saját értékrendünkre és másokéra is.

Az első viszonyulási pont, a gondolkodásunk azon jelensége, hogy a világ impulzusait, az új információkat például a társadalomról éppen azáltal képes befogadni, elraktározni, feldolgozni, hogy kész gondolati sémákba, kategóriákba sorolja és helyezi el ezeket.

G. W. Allport szerint a kész kategóriák nélkül nem tudnánk gondolkozni, ettől függ „rendezett életünk“, így az új ismeretek alkalmazkodása a régiekhez, a már kész kategóriákhoz óhatatlan. De óhatatlan így az is, hogy az újjal szemben előítélettel viseltetünk. S ez különösen vonatkozik értékítéleteinkre, azokra az információkra, amelyeknek még nem alkottunk kategóriát a saját gondolkodásunkban. Azok a kategóriák viszont, amelyek vagy a neveléssel mélyen bevésődtek, vagy a személyiségünk interiorizált részei, meghatározzák azokat a gondolkodási viselkedési sémákat, amelyek mentén rendezzük a napi életünket, a környezetünket, az emberekhez, a társadalomhoz való viszonyukat. A személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

Gondolkodás rendezettsége strukturáltsága

A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására, következtetések levonására és véleményünk megindokolására. A gondolkodás szimbolikus tevékenység. A szimbólum jelentése jel, jelkép, tehát a valami nem jelenlévőnek (lehet tárgy, esemény) a helyettesítése, belső megjelenítése (reprezentációja).

A gondolkodás rendjének bemutatásához a következtetések 2 fajtáját, az induktív és a deduktív gondolkodás mechanizmusát mutatjuk be.

Az induktív gondolkodás az egyik legtöbbet vizsgált képesség, kutatásának óriási szakirodalma van. Az induktív gondolkodásnak a megismerésben betöltött kiemelkedő szerepét jelzi az a sokféle kontextus, amelyben vizsgálták. A tanulási potenciál, a fogalmak fejődése, az általános intelligencia csak néhány ezek közül. Az induktív gondolkodás elemeit és azok kapcsolatait pontosan értelmező, részletes és következetes rendszert Klauer dolgozta ki. Definíciója szerint az induktív gondolkodás szabályszerűségek és rendellenességek megtalálását jelenti, mégpedig úgy, hogy tulajdonságokat és relációkat (viszonyokat) összehasonlítva hasonlóságokat, különbségeket, valamint együttesen megjelenő hasonlóságokat és különbségeket ismerünk fel. Induktív következtetés esetén az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az általános törvényszerűségekre.

A deduktív gondolkodás során egy általános és igaznak feltételezett tételből kiindulva lépésről lépésre levezetünk egy résztételt. A szigorú értelemben vett dedukció önmagában csak korlátozott körülmények között, főleg matematikai és logikai feladatok megoldásában alkalmazható.

A problémamegoldást számos tényező befolyásolja. Vannak olyan tényezők, amelyek segítik, míg mások pedig gátolják a gondolkodást. Nézzünk néhány ilyen tényezőt, majd vizsgáljuk meg, mely tényezők segítik, melyek akadályozzák a rend motivált ember gondolkodását.

Megoldási sémák: a megoldási sémák segíthetik, hiszen segítségükkel gyorsabban eljuthatunk a megoldáshoz, de ugyanakkor gátolhatják, és merevvé tehetik gondolkodást.

Beállítódás: készenléti állapot egy meghatározott reagálási formára vagy a problémamegoldásban elképzelt cél, vagy megoldási mód felé való irányvétel. Tehát a beállítódás magába foglal egy rutinszerű cselekvést, amely szintén gátolhatja gondolkodásunkat.

Funkcionális rögződés: akadályozza a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségétől való eltérő új felhasználási lehetőség észrevevését, ami adott esetben a problémamegoldásához vezetne.

Akikben magas a rend és a rendezettség motivációja, előnyben részesítik azokat a gondolkodási műveleteket, amelyek az általános megállapításokból kiindulva a struktúra alkotás felé irányulnak. A gondolkozásukat nehezítő tényezők között a beállítódások a szokásoktól eltérő megoldások mellett segítőként a megoldási sémák használata lesz nyilvánvaló. A gondolkodási műveletekben az analízist, a generalizációt, a konkretizálást fogják előnyben részesíteni, míg a szintézis az elvonatkoztatás az analógiák használata nehézséget fog okozni számukra.

A motivációhoz kapcsolt személyes attitűd, képességek, készségek

·         Felelősséget vállalnak tetteikért

·         Képességeiknek megfelelő feladatot választanak

·         Sikerorientáltak

·         Hatékonyak az információ felvételben

·         Hatékonyak az információ feldolgozásban

·         Nehezen kezelnek új váratlan helyzeteket

·         Frusztrációs toleranciájuk magasabb, mint az átlag

·         Jól tűrik az akadályokat és hosszabban tartanak ki a feladatokban

·         Következetesek

·         Szabálykövetők

·         Fegyelmezettek

·         Stabil értékrenddel bírnak/ragaszkodnak a szokásaikhoz

·         Stuktúrált gondolkodásúak, logikusak

·         Rendszeretők

·         Jó szervezők

·         Takarékosak

·         Lelkiismeretesek

·         Produktívak

A szakmai anyaghoz felhasznált irodalmak listáját megtalálhatod a Felhasznált irodalom menüpontban ITT.