Gondoskodás motiváció

A gondoskodás szó általában a személyek közötti pozitív interakcióra utal. Ez az érzés gyakran magába foglalja a gondoskodást vagy azonosulást, személyes kötődést, – legyen az személy, vagy közösség, ideológia, tárgy, vagy a saját magunk iránt érzett szeretet. Érzelmi tartalmában: az érdeklődés, a vágy, a késztetés, az élmény, a vonzódás, az elnézés, az engedékenység.

A gondoskodás és a szeretet fogalma nagyon sok embernél összekapcsolódik. Buda Béla szerint „…a szeretet kellemes, pozitív viszonyulás a másik emberhez, amely annak egész személyiségére irányul, és arra késztet, hogy a másikra kitüntetett módon figyeljünk… A szeretet énünkből fakad, énünk ellenőrzése alatt áll. Arra irányul, ami velünk azonos, legyen az személy vagy tárgy, esetleg elvont jelenség, vagy szimbólum. Amit, és akit szeretünk, énünkbe próbáljuk bevonni és ugyanakkor énünket akarjuk kiterjeszteni rá.”

Erikson szerint a gondoskodás elemi életigenlő erő, amelynek viselkedési, és szokásokból eredő, esetleg ösztönszerű alapjai is vannak, de szellemi, lelki dimenziókban is megnyilvánul. Átvitt értelemben az új generáció nevelésére, az önazonosság megtalálásának elősegítésére, az élni tanítás szenvedélyére vonatkozik.

A gondoskodás képessége nem csak akaraterő, hanem személyes motiváció, érzelmi telítettség és értékrend kérdése.

A gondoskodásról alkotott etikai vizsgálódások kezdeteit a pszichológiában találhatjuk meg. Lawrence Kohlberg az 1970-es években végzett kutatásai során arra volt kíváncsi, hogy az emberek milyen elvek alapján hozzák meg erkölcsi döntéseiket. Kutatásai több területre kiterjedtek, pl. a férfiak és a nők erkölcsi értékrendjének vizsgálatára. Ebben a tekintetben nem várt eredményre jutott: az általa vizsgált nők döntő többsége megrekedt a konvencionális morál szintjén. Kohlberg ebből arra következtetett, hogy a nők nem képesek a teljes erkölcsi érettség szintjének elérésére.

Az igazi vitát azonban Carol Gilligan pszichológusnő indította 1982-ben megjelent In a different voice. Psychological theory and women’s development című könyvével. Carol Gilligant a kutatásai során arra lett figyelmes, hogy az erkölcsi érettség szint elérése után a nők még egy szempontot figyelembe vesznek. Az erkölcsi döntéseiket elsősorban a másokkal való viszony, a személyek közötti kapcsolatok szempontja határozza meg.

Úgy vélte, hogy a nők ítéleteiben az erkölcsi döntéshozás, az igazságosság és a jog szempontján túl a gondoskodás motivációja is befolyásolja. Úgy találta, hogy a nők többsége keresi az alternatív megoldási lehetőségeket. Számukra az emberi kapcsolatok nagyobb jelentőséggel bírnak, bíznak a kommunikáció és a kölcsönös megértés erejében. Az elvek, jogok mellett az egymás iránti felelősség és a kapcsolatok ereje meghatározó a számukra.

Gilligan, szerint: A mások szükségletei iránti érzékenység, valamint az az elvárás, hogy magukra vegyék a gondoskodás felelősségét, azt eredményezte, hogy a nők nemcsak saját maguk, hanem mások hangját is figyelembe veszik, és más álláspontokat is mérlegelnek döntéseik során. A nő a férfi életciklusában, mint tápláló, gondoskodó, segítő társ jelent meg, aki szövögeti azokat a kapcsolati hálókat, amiket ugyanakkor használ is. De miközben a nők így gondoskodnak a férfiakról, a férfiak a pszichológiai fejlődéselméletekben (csakúgy, mint gazdasági szempontból) többnyire maguknak tulajdonították, vagy leértékelték a gondoskodást.

Ha az egyéni fejlődésre, az egyéni teljesítményre kerül a hangsúly, ami a felnőtt korra is kiterjed, az érettséget pedig egyenlőnek tekintik a személyes autonómiával, akkor a nők kapcsolati irányultsága inkább gyengeségnek, mint emberi erőnek tűnik.

Gilligant sok támadás érte a kutatási eredményeinek publikációi után, pl.: attól félve, hogy a férfi és női morál kettéválasztása, a gondoskodás és az igazságosság egymás ellen fordítása előítéleteket szít, újabb sztereotípiák kialakulásához vezet. Nem törvényszerű, ugyanis hogy a gondoskodást nők végezzék (vannak gondozó szerepet betöltő, gondozási munkát végző férfiak is). Abban azonban több kutató egyet ért, hogy míg a gondoskodó férfiakat egyre nagyobb rokonszenv övezi, egyre több támogatást kapnak, addig a nők gondoskodó attitűdjét egy fajta „természetes” szerepelvárásként fogják fel.

A Kohlbergi és Gilligant által kutatott morál két nézőpontból vizsgálódott. Az egyik inkább a nyilvános, társadalmi összefüggéseket, míg a másik inkább a privát szférát vette alapul, ami a modern kor általános erkölcsi dilemmáinak további összetevőit hozta felszínre. Míg az otthon elsősorban a gondoskodás helye lett, amelyben központi helyet foglal el a szeretet, minek őrzője a nő, a gazdaság és a munka világában az igazságosság és az egyenlőség a domináns erkölcsi alap.

A gondoskodás etikai vizsgálatainak eredményeképpen világossá vált, hogy matematikai összefüggésekkel kevéssé meghatározható emberi viszonyokról van szó, amelyet át kell hasson az igazságosság. A gondoskodás lényege a védelem az igazságtalansággal szemben. A világ önmagában nem igazságos, hanem gondoskodásunk által mi tehetjük azzá.

Gilligan munkásságát alapul véve Joan C. Tronto és munkatársai kidolgozták a „gondoskodás etikája” fogalmát. Hangsúlyozzák, hogy gondoskodás etikája morális tevékenység, magát a gondoskodást jelenti inkább, mint követni való alapelveket, és általánosabb beállítottság, nem korlátozódik a nők tevékenységre.

A gondoskodás az élet minden területén és minden helyzetben előforduló közösségi folyamat, legyen szó munka szituációban kialakuló, vagy üzleti életben előforduló emberi kapcsolatokról, vagy családi nevelési szituációkról. De jelen van a szolgáltatások, mezőgazdaság, oktatás, gondozási tevékenységekben is, mert az etikai megközelítésen túl figyelembe kell venni azt a tényt, hogy minden élőlény sérülékeny, és véges az élete.

Gondoskodás motivációjának magas jelenléte a személyiségben.

A gondoskodási szükséglet kielégítésekor a gondozóban (adó) pozitív, megerősítő és képessé tevő vonások dominálnak. Rogers megfogalmazása szerint empátiával, nyíltsággal, a másik ember hiteles, őszinte elfogadásával jellemezhetőek. E képességek együtt járnak kommunikáció-érzékenységgel szilárd, de rugalmas értékrendszerrel, érett identitással, bizonyos esetekben karizmatikus adottságokkal.

A motivációhoz kapcsolt személyes attitűd képességek, készségek

·         Mások szükségletei iránti érzékenység

·         Felelősségérzet

·         Mások álláspontjának figyelembe vétele

·         Kapcsolati háló kiépítésének képessége, eligazodás az emberi kapcsolatokban

·         Igazságérzet

·         Elfogulatlanság

·         Bizalom légkörének kialakítása és megtartásának képessége

·         Emberi viszonyok optimális kezelése

·         Szolidaritás

·         Érzelmi közösség vállalás

·         Altruizmus (csoporton belüli interakció, mely során az egyed akár saját kárára is segíti társát)

·         Odafigyelő törődés

·         Kölcsönös bizalom megteremtésének képessége

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a segítő helyzet jellegénél fogva fölényt és hatalmat ad a segítő kezébe, amikor a segített ember nem szólhat bele a gondoskodás mértékébe, hogyanjába. A gondoskodás motiváció mindennapi megélésében fenn áll a veszély, hogy felborul az egyenrangú kapcsolat, amely az adásban és a kapásban van. Ezt leginkább a személyes frusztrációt és annak negatív élményeit hordozó emberek segítő attitűdjében találjuk meg. A kényszeresen segítő emberek felismerhetőek a saját igények figyelmen kívül hagyásáról, az gondoskodó szerepben fellépő identitás problémákról, az érzelmi zsarolással együtt járó szituációkról, a csalódásokat követő depresszív állapotokról.

A gondoskodás szükséglete az önértékeléssel, és az erkölcsi normák fixációjával, a saját kötődés és gondoskodás igényének csökkenésével jelenik meg az emberek életében. Bár vannak olyan emberek, akiknél már serdülőkorban is megjelenik, biztosabb, ha csak 16 év felettieknél mérjük. Ebben az életkorban már a kialakulás utolsó fázisában van a személyiség, az érettség, a saját magáról való gondoskodás képessége mindenkiben megjelenik, ezért ha a motivációi adottak, képes adni is, míg a korábbi életkorokban inkább csak kap.

A szakmai anyaghoz felhasznált irodalmak listáját megtalálhatod a Felhasznált irodalom menüpontban ITT.