Dominancia motiváció

A dominancia-igény a mások feletti „hatalom”, mások irányításának, vezetésének késztetése.

A hatalomról általában akkor beszélünk, ha valaki, vagy valakik el szeretnének érni bizonyos dolgokat és erre meg vannak a lehetőségeik, eszközeik. A hatalom személyes jellegére utal a gyakorlása közben megélt befolyás és dominancia. Annak elérése, hogy mások olyat tegyenek meg, amit máskülönben nem tennének. A hatalom együtt jár a kényszerítéssel, azonban soha nem egyoldalú, mert, a hatalmi viszony elszenvedőjének is mindig van valamennyi választási lehetősége, szabadsága. A leggyakoribb választási lehetőség az engedelmesség. Függünk másoktól, mert valami olyat birtokolnak vagy kontrollálnak, ami számunkra fontos, amit megszerezni igyekszünk. A hatalom és a függés tulajdonképpen egymást kiegészítő kategóriák.

A hatalom gyakorlását a hatalmi források fölötti kontroll teszi lehetővé. Hatalmi forrásnak nevezzük azokat a személyhez, csoporthoz, vagy struktúrához kapcsolható forrásokat, amelyek birtoklása, amelyek feletti rendelkezés, kontroll lehetőséget ad a hatalom gyakorlására. A kérdőív szempontjából fontos tényező, a hatalom gyakorlását végző személytől származtatható hatalomforrások rövid áttekintése. A hatalom forrásai lehetnek:

·         Jutalmazó hatalom: A vezetőnek olyan eszközrendszer van a vezetőnél, amivel a vezetettek helyzetében pozitív irányú változást tud generálni. A jelenlegi helyzetükhöz képest a jövő pozitívabb lesz, a megóvás a jövőben bekövetkező kellemetlenségektől.

·         Kényszerítő hatalom: Olyan eszközrendszer a vezetőnél, amivel a vezetettek helyzetében negatív irányú változást generálhat. A jelenlegi helyzethez képest a jövőbeli negatívabb lesz. A jövőben valamely biztos irányú pozitív változást elvesz a vezetettektől.

·         Legitim hatalom: Valamilyen dokumentum/papír igazolja, hogy ő a főnök

·         Szakértői hatalom: Azért fogadják el a vezetőt, mert szakmailag felettük áll

·         Vonatkozási (személyiségi) hatalom: Azért fogadják el, mert pozitív emberi tulajdonságaival kiérdemelte azt

Hatalom és agresszió

A hatalmi vagy dominanciára irányuló motívum olyan szükséglet, amelyben az egyén azon vágya fejeződik ki, hogy hatással lehessen másokra. Ez a motívum háromféleképpen nyilvánulhat meg: (agresszív; érzelmi; elismerés motiváció).

Az erős hatalmi motívummal rendelkezők hajlamosak az agresszív megnyilvánulásokra, hangoskodásra, erőszakos jellegű cselekvésekre. Szeretnek mások felett bábáskodni, másokat ellenőrizni, befolyásolni.

Viselkedésük motivációja, hogy erős érzelmi hatásokat váltsanak ki másokból.

Viselkedési motívuma az elismerés, a tisztelet. Mértékét jelzi, hogy mennyi időt tölt olyan tevékenységekkel, amelyek ezek megszerzésére irányul.

Vezetés és hatalmi dominancia

A vezetés lényege Bayer szerint: elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével. „A vezetést tulajdonképpen úgy határozhatjuk meg, mint olyan tevékenységet, amely egyének vagy csoportok viselkedésének befolyásolására irányul. A vezetés olyan tevékenység, amely – a kommunikációs folyamatra támaszkodva meghatározott cél (célok) érdekében befolyásolja az emberek közötti kapcsolatokat és az emberi magatartásokat.” Vinton véleményében: A vezetés mások befolyásolása abból a célból, hogy valamilyen feladatra közös megoldást találjanak. Munkamegosztáson alapuló, célra orientáló, feltételeket biztosító, összehangoló komplex és folyamatos tevékenység.

A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai elkötelezetten együttműködjenek vele egy közös cél elérése érdekében, képességeik, tehetségük, energiáik felhasználásával. A vezetés létrejöttéhez szükséges, hogy az alá- fölérendeltségi viszonyt mindkét fél elfogadja. Általánosságban a vezetés egy olyan folyamat, amely emberek munkáját hangolja össze több tényező együttes figyelembevételével egy irányításra alkalmas, megfelelő személy által.

A vezető legfontosabb feladata az, hogy fejlessze, ösztönözze, motiválja a csoportja tagjait, így biztosítsa a siker feltételeit. Irányítása alatt célorientált tevékenységek induljanak be, és azok lehetőség szerint sikeresen be is fejeződjenek. A jó irányító vezetők személyiségében megtalálható az aktivitás, kombinációs készség és alkalmazkodó képesség együttese.

Dr. Ternovszki Ferenc szerint a vezetés középpontjában az ember áll. A vezető sikeressége ez emberekkel való együttműködés képességén múlik. Mivel emberek nélkül nincs szervezet, rendelkeznie kell társadalmi és humán ismeretekkel.

Minden eredmény és hiba, ami a vezetésből származik, az a vezető eredménye és hibája. A vezetésnek nagyon sok összetevője van, sok szempontból értékelhető egy vezető tevékenysége, de a legfontosabb aspektus az, hogy hogyan bánik az emberekkel.

A vezetéssikerességének, eredményességének összetevői

·         Az emberek múltjának elemzése, múltbeli viselkedésük megértése, azaz mit miért tettek, hogy viselkedtek, mi motiválta és gátolta őket a különböző célok elérésekor.

·         Az emberek jövőbeli viselkedésének meghatározása, azaz hogy fognak viselkedni változó környezetben, de ugyanolyan körülmények között.

·         Az emberi viselkedés irányítása, ellenőrzése és befolyásolása a célok elérése érdekében.

·         A vezetés felelősséget is jelent, hiszen mind az emberi, mind a gazdasági célok teljesülésért felelős, s felelősséggel tartozik emberiért is. Az emberi célok teljesülésének foka meghatározó szerepet játszik a gazdasági célok megvalósításában.

·         A vezető felelőssége, hogy az emberek energiájával jól gazdálkodjon, vagyis a vezetőnek tudnia kell, hogy kit, mikor, melyik feladathoz rendeljen úgy, hogy megfeleljen minden követelménynek és a szervezet is a leghatékonyabban működjön.

·         A vezető egyik legfontosabb feladata a vezetettek értékelése. A vezetés legrégebbi alapelve szerint, aki önmagát nem tudja értékelni, az másokat sem képes vezetni. Először magunkon kell uralkodnunk, aztán másokon. Ahhoz, hogy másokat, mások munkáját tudjuk értékelni, elengedhetetlen az, hogy saját önértékelésünk egészséges legyen. Fel kell ismernünk saját értékeinket ahhoz, hogy mások értékeit is fel tudjuk ismerni, hiszen a jó vezető arra törekszik, hogy az értékei alapján vezessen másokat.

A motivációhoz kapcsolt  személyes attitűd, képességek, készségek

·         Feszített tempójú, hosszú időtartamokat felölelő munkavégzés

·         Sokféle, szétszabdalt, rövid teendők

·         Aktuális, és ad hoc témák együttes kezelése

·         Szervezetük és informális kapcsolatrendszerük között helyezkednek el

·         Erősség a szóbeli kommunikáció

·         Erős elkötelezettség a szervezet, csoport vagy ügy mellett

·         Képesség a feladataik kézbentartására

·         A vezetői (mások irányításának képességével rendelkező) személyiség tulajdonságai

·         Kezdeményező készség

·         Aktivitás

·         Motiváló erő

·         Jó kommunikációs képesség

·         Kitartás

·         Stressz kezelő képesség

·         Kombinációs készség

·         Alkalmazkodó képesség

·         Emberismeret

·         Önismeret

·         Racionalitás

·         Helyzetfelismerő képesség