Biztonság motiváció

Biztonság és félelem összefüggései

 A biztonság keresése velünk született ösztön. Minden ember vágya, hogy félelem, szorongás nélkül éljünk, és a létezésünk, cselekvéseink feltételeit biztonságban érezzük. A születés után az első funkcióink egyike a Moro-féle átkarolás reflex, amely az újszülött csecsemő első reakciója a váratlan negatív környezeti ingerekre. Az átölelés, mint ösztönös biztonságkeresés funkció aztán egész életünk során megmarad, és szorosabbra fűzi – a szintén ösztönből és biztonságérzet növelésből fakadó – azon késztetéseinket, hogy közelebb érezzük magunkhoz a csoportot, de ha az nem lehetséges, legalább egy-egy embert a biztonságunk érdekében.

A biztonság motivációt nem lehet a pólus másik végén elhelyezkedő érzelem, a félelem megértése nélkül vizsgálni.

A félelem egy alapvető mechanizmus, válasz egy fenyegető ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély. John B. Watson, Robert Plutchik és Paul Ekman úgy vélik, hogy a félelem az öröklött érzelmek közé tartozik, amely magában foglal olyan érzelmeket, mint az öröm, a szomorúság és a harag. Kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel. A félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása, ami elfogadhatatlan. A félelem lehet egy azonnali reakció is arra, hogy valami jelenleg történik.

Félelem és rettegés mindenki által ismert és megtapasztalt érzés, olyan alapérzelem, amely része mindennapi életünknek. Mivel a létezés a születéstől a halálunkig kiszámíthatatlan, a félelem nem kultúrához, fajhoz, vagy szocializációhoz kötött. Olyan archaikus fogalom, amely a kezdetektől végigkísérik az emberek életét. A félelem egy negatív érzelem. Önvédelmi reakció, mellyel a biztonságunk megőrzése céljából körülvesszük magunkat. A félelem, bár negatív érzelem az egyén életben maradását szolgálja, mert útmutatást tartalmaz a veszély elhárítására vagy csökkentésére, irányokat a biztonságérzet növelésére. Megvéd a felelőtlen figyelmetlen reakcióktól, gondolkodásra készteti az agyat, a reális veszélyhelyzet értékelését elősegítve. Isaac Marks pszichiáter kutatásainak eredményeképpen az is bizonyítást nyert, hogy az egészséges emberi reakciók minden esetben adekvátak a voltak a veszélyforrás kezelésére.

Biztonság igény

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a biztonság: „Veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot.”

A biztonság több mint alapvető szerepet játszik az ember életében. Ha egy kicsit alaposabban megszemléljük a témát, észrevehetjük, hogy a biztonságra törekvés minden élő szervezet sajátja. A túlélés záloga, hogy a környezethez alkalmazkodjon, minden veszélyforrást számba vegyen, minden változásra reagáljon. Az emberi tevékenység kezdeteitől a biztonságra törekvés nagyon fontos és meghatározó tényezőként jelentkezik. Az állandó eszközök használata már nem más, mint annak biztosítása, hogy az élelemszerzés, vagy a védekezés során mindig rendelkezésre álljanak a jól alkalmazható és kipróbált használati tárgyaink. Az eszközök használata, az öltözködés és ruházkodás, a lakó közösségek, majd városok létrehozása is biztonságra törekvés, hiszen védelmet nyújt a környezet negatív hatásai ellen. A későbbiekben a különböző társadalmi szerződések, törvények, a kasztok kialakítása, a céhek, a zsoldoshadseregek alkalmazása, mind azt a célt szolgálta, hogy fokozza az emberek biztonság érzetét. A biztonságra törekvéssel kapcsolatos feladatok a társadalmi változásokkal együtt fejlődtek, de ezen kívül hatottak a fejlődés folyamataira, irányaira a tudományos, technológiai ismeretek is. A pszichológia alapkutatásaiban már több helyen megjelent a félelem és a biztonságra törekvés motivációinak vizsgálata.

Maslow biztonság motivációja

Mi most Maslow kutatásai nyomán indulunk el a biztonság motivációjának feltárásában. Maslow szükséglet-hierarchiája alternatívaként jelenik meg a freudi és skinneri determinizmus mellett. Úgy véli, hogy az emberek alapvetően öntudatos, önvezérlésű lények, akik szeretetre illetve fejlődésre vágynak. Kutatásának alapja az emberi alapmotivációkból indult, és a mai napig legnépszerűbb elméletét Abraham Maslow, a huszadik század egyik meghatározó amerikai pszichológusa dolgozta ki. Fő kérdése az volt, hogy milyen igények és szükségletek irányítják az emberi tevékenységet. Maslow rávilágított arra a szükséglet hierarchiára, amely az emberek legfőbb cselekvési motívumainak hátterét képezik. Eredeti, 1954-ben publikált rendszerében öt fokozat szerepelt, de 1970-ben, nem sokkal halála előtt további két szintet nevezett meg.

Ezek szerint a szükségletek:

·         Alapvető fiziológiai szükségletek éhség, szomjúság, pihenés, az alapvető létfeltételek megléte.

·         Létbiztonság, veszélyektől mentes élet, védelem. Ide tartozik a lakhatás, a fizikai védelem, magasabb szinten a család védelme, a munkahely biztossága, az egészséget biztosító életmód, a jog stb.

·         A szeretet és megbecsülés szükséglete, tartozni valahova, elfogadottnak lenni: szülők, család, szeretetteljes, elfogadó kapcsolatok megléte. Teljesíteni, elnyerni mások megbecsülését, elismerését, esetleg tiszteletét, hírnevet, elismertséget szerezni.

·         Kognitív szükségletek szintje: tudás, tanulás, megélt dolgok megértése, megismerése.

·         Az önmegvalósítás: alkotás, önmagunk kiteljesítése, lehetőségeink valóra váltása szerepel.

A később publikált szintek:

·         Az esztétikai rend, szimmetria, szépség, harmonikus környezet,

·         Az ember transzcendencia iránti igényét, ide tartozik a hit, istenkeresés, sőt az ezotéria útján való fejlődés is.

Abraham Maslow rávilágított arra, hogy a különböző szükségletek nem egyenrangúak, hanem különböznek egymástól erősségükben, illetve abban, hogy mennyire igényelnek azonnali cselekvést, közvetlen kielégítést Maslow arra is rájött, hogy az első négy szükséglet hiányszükséglet, míg az ötödik, lét, vagy növekedés alapú szükséglet. A hiány alapú szükségleteknél a kielégülést nyugalom követi, egészen addig, míg a vágy újból fel nem támad. A lét vagy növekedésalapú szükségletek belső növekedésre, önmegvalósításra ösztönző késztetések. Maslow később a szükségletek hierarchiáját két új szükséglettel egészítette ki, az esztétika és a transzcendencia szükségletével.

Mind az állatvilágban mind az emberek esetében alapvető szükséglet az, hogy biztonságban érezze otthonát, saját magát és utódait. Evolúciós szempontból a faj- és az egyedfenntartás alap motívuma, ezért szoros összefüggést mutat az agresszivitással. Az agresszivitás az etológusok magyarázatában nem más, mint saját magunk vagy a faj biztonságát célzó eljárás. Állatoknál táplálékszerzésnél, utódok létrehozásakor, saját, illetve utódok testi épségének megvédésénél kerül sor agresszióra. Ilyen esetekben a hangsúly a biztonság fenntartására irányul, mivel hatalmi harcoknak is az a végső célja, hogy a faj legerősebb tagjai kerüljenek a csoport élére, illetve ezek nemzzenek utódokat.

Maslow szükséglet piramisának második, biztonság igényt feltáró szakaszában többféle igényre hívja fel a figyelmet:

·         A biztonságos, stabil, kiszámítható, rendezett világ igénye, a megszokott napi ritmus, a védelem, a struktúra, a törvény, a határok és keretek iránti igény,

·         A félelemtől, szorongástól, káosztól való mentesség igénye,

·         A biztonságra való törekvés megjelenik abban, hogy jobban kedveljük a megszokottat a szokatlannál, az ismertet az ismeretlennél,

·         A pszichológiai védelem igénye, vagyis az ember kiszámítható, rendezett világra való törekvése.

Biztonságérzet elemeiként a következőket fogalmazza meg:

·         Megjósolhatóság: ha egy negatív esemény bekövetkezése előre jelezhető, akkor is csökken a trauma mértéke, ha a személy nem tud ellene tenni

·         Kontroll lehetősége: ha bizonyos helyzeteket nem tudunk befolyásolni, kezelni sem tudjuk

Nováky Erzsébet véleménye szerint:

„Minden korban – de a jelenben különösen – kiemelkedő fontosságú az emberek biztonságérzete, és ezért a biztonságra törekvése. Biztonságot szeret(né)nek látni-érezni mindenekelőtt a családjukban, a kis közösségeikben és a tágabb környezetükben is. Az életben a biztonság sokféle megnyilvánulási formájával találkozunk: beszélünk mindenekelőtt létbiztonságról, élelmiszerbiztonságról, lakásbiztonságról, gazdasági és társadalmi biztonságról vagy katonai biztonságról. Empirikus adatok bizonyítják, hogy a családban tapasztalható biztonság gyakran védőfaktor a világ katasztrófáival, bizonytalanságaival szemben, ami nem jelenti azt, hogy a globális világ biztonsága nem lenne fontos a számunkra. Ha a biztonságot a jövővel kapcsoljuk össze, akkor mindenekelőtt a jövő nyitottsága miatti bizonytalanság képe jelenik meg. A jelenben nem mondhatjuk meg a biztos, a „tuti” jövőt, azaz nem készíthetünk predikciót – a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező, egyetlen jövőváltozatot –, aminek oka elsősorban a világunk instabilitásában gyökerezik.„

Csermely Péter írása a biztonságról, jól tükrözi a mai ember biztonságigényének jellemző aspektusait.

Az elmúlt évszázadokban a nyugati civilizációban élő ember biztonságigénye a sokszorosára nőtt. Az erre való törekvés persze természetes. Minden biológiai rendszer igyekszik stabilizálni a környezetét. De ez nem ad választ arra, hogy miért növekedett meg ennyire a biztonságigényünk mostanában. A munkamegosztás bonyolódásával egyre kiszolgáltatottabbak és gyámoltalanabbak lettünk. A világ összetettsége nagyságrendekkel megnőtt. Az élet felgyorsult. Az ember társadalmi hálózatainak egyre inkább kifejlődő túlkötöttsége olyan lavinaszerű folyamatokat is eredményez, amelyek átláthatatlanok és jósolhatatlanok. Mindezt a bizonytalanságot a különlegesre specializálódott média felerősíti, és egy olyan ország, mint Magyarország az átalakulások miatt még a többinél is erősebbnek éli meg.

Csermely Péter a tanulmányban több olyan helyzetet ismertet, ami a mai ember biztonság és félelem faktorát jellemzi:

·         Minden biológiai rendszer igyekszik stabilizálni a környezetét. Elfoghatatlanná vált a számunkra az, hogy mi, vagy a közeli ismerőseink meghaljanak, megbetegedjenek, életüket váratlanul kizökkentő események történjenek velük, avagy gyarapodás helyett szegényedés.

·         A munkamegosztás bonyolódásával egyre kiszolgáltatottabbak és gyámoltalanabbak lettünk.

·         A világ összetettsége nagyságrendekkel nőtt Egyre kevesebb azoknak a társadalmi folyamatoknak a száma, ahol akár csak közelítőleg átlátjuk azokat.

·         Az életünket érintő folyamatok gyorsulása.

·         Az ember társadalmi hálózatainak egyre inkább kifejlődő túlkötöttsége.

·         A kifejlődő globális éghajlatváltozás első jelei. Aszály, áradás, fagy- és hőségrekordok.

·         A média túlfűtött információi.

·         A fenti, bizonytalanságnövelő hatások miatt a biztonságkeresés sokkal erőteljesebbé vált az elmúlt évtizedekben, mint bármikor korábban. Mi mindenben jelentkezik ez?

·         Felértékelődtek azok az egyformaságot igénylő csoportok, amelyek a bizonytalan világban biztos viselkedési és döntési minták adásával leveszik az eligazodás felelősségét az egyén válláról, és ezzel biztonságot adnak tagjaiknak. A szekták és félkatonai szervezetek térhódítása jelentős részt e hatásoknak tudható be.

·         Sokkal nehezebb az egyformaságot igénylő csoportoknál azoknak a közösségeknek a kialakítása, amelyek a bizalmon és az egymás megsegítésén alapulnak.

·         A nem egyénileg kiküzdött, hanem hivatalosan garantált szolidaritásnak számos olyan formája is erőre kapott, mint amilyenek a biztosítások, avagy a váratlan helyzetekre garantált megoldásokat adó erős állam.

·         A biztonságot az életünket meghatározó szabályok kiteljesítésével is növelni igyekszünk. Ilyen például a diplomáciában az egymást nagyon nem ismerő emberek közeledését segítő etikett.

·         A biztonság az élettér redukciójával is elérhető. Ez a visszavonulási stratégia pl. az idős korban figyelhető meg, ahol az idősödő test egyre kiszámíthatatlanabb viselkedése a gazdáját az igen kevés rizikót jelentő legmegszokottabb cselekvési sorokba szorítja vissza.

·         A biztonságérzet növelésének a legáltalánosabb formája az ismeretek szerzése. Az Internet, az elburjánzott emberi kapcsolatrendszer, a média mind-mind ilyen információszerzési, biztonságnövelő stratégiának is tekinthetők.

·         A biztonság növelésének a látszólagos információk is fontos eszközei. Egyáltalán nem ismerem, de bebeszélem magamnak, hogy ismerem. Emiatt nem félek tőle.

·         Az információszerzés biztonságnövelő szerepe a sokszorosára nőhet meg, ha az információkat a gazdájuk használja is. Ennek egyik legfontosabb formája az előre való átgondolás.

·         A biztonság növelésének egy látszólagos, de igen hatékony módja az, ha eltereljük a figyelmünket a bizonytalan dolgokról. A hobbikba, cselekvési és pótcselekvési formák sokaságába való menekülés nagyon gyakran ilyen szerepet tölt be.

A motivációhoz kapcsolt személyes attitűd, képességek, készségek

·         Alkalmazkodó képesség

·         Reális helyzetfelismerő képesség

·         Élénk figyelem

·         Figyelem koncentráció

·         Érzelmi stabilitás

·         Stresszkezelés

·         Magabiztosság

·         Kiszámíthatóság

·         Alaposság

·         Gyors információ feldolgozási képesség

·         Helyzet felismerő képesség

·         Együttműködési készség

·         Stabil érzelmi élet és értékrend

·         Gyakorlatiasság

A szakmai anyaghoz felhasznált irodalmak listáját megtalálhatod a Felhasznált irodalom menüpontban ITT.